Hertelendy Margit

1925 -2021.

Széchenyi Zsigmondné született: Hertelendy Margit

EGYIK LEGNAGYOBB VADÁSZÍRÓNK,GRÓF SZÉCHENYI ZSIGMOND ÖZVEGYE.

Széchenyi Zsigmondné Hertelendy Margit 1925-ben született a Zala megyei Pacsán. Szülei régi nemesi földbirtokosi családból származtak. 1943-ban nyelvmesternői diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből. Dolgozott a többi között a keszthelyi Helikon Kastély könyvtárában, mielőtt 1959-ben házasságot kötött Széchenyi Zsigmonddal, ettől az évtől a fővárosban éltek.

Támogatta, biztatta férjét munkájában, így nélküle bizonyosan sokkal szegényebb lenne a magyar vadászirodalom. 1963-64-ben egy kenyai expedícióra is elkísérte, amellyel a Természettudományi Múzeum bízta meg. 1967-től – férje halálának évétől – 97-ig, nyugdíjba vonulásáig ebben a múzeumban kezelte Széchenyi Zsigmond Vadászati Könyvtárat, hagyatékmentő munkájának hála maradt ránk Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye – adta hírül a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum.

"...Én is természetközelben nőttem fel. Egy nagy kúriában laktunk Zalában, Pacsaandorházán. Édesapám korán meghalt, három fiútestvérem volt. Fiúbbnak kellett lennem a fiúknál, mert különben szekíroztak. Rengeteget lovagoltunk, teniszeztünk. Nagyon szigorú nevelést kaptam. Intézetben tanultam itthon és Ausztriában.

A Hertelendy-család ősi fészke, egy öreg kúria Vindornyalakon. Nagyon régi nemesi család a miénk, de nem voltunk bárók. Ez a mese (a báróságról szóló) onnan ered, hogy volt egy Mária Terézia-renddel kitüntetett lovag, Hertelendy Gábor. Ezzel a címmel együtt járt a báróság, de ő nem vette fel a címet. Egyébként ő alapította Gyöngyösön a nádor huszárezredet. Nem messze innen, utcát neveztek el róla. (Nem alapítója, hanem alapító parancsnoka volt a Palatinus Huszárezrednek. Vagyis az első parancsnoka. A huszárezred alapítója a Palatinus - vagyis az országnádor - volt. Ő finanszírozta az ezred felállítását. - a szerk. -)

A nyelvmesternő magániskolát 1943-ban végeztem. Vendéghallgatóskodtam az egyetemen művészettörténet és francia szakon. Aztán jött a világégés.

Utána elég hamar férjhez mentem. Széchenyi Zsigmond a második férjem volt. A lányom nagyon jóban volt a nevelőpapával, ami nekem nagy megnyugvást és örömet jelentett. Köztünk egyébként huszonhét év volt a korkülönbség.

A testvéreimet internálták, fogságba kerültek. Nem lehetett akkor tudni az okokat. Széchenyit is kitelepítették, internálták, börtönbe zárták. Pedig nem politizált.

A mamám itthon volt, vele és a lányommal éltünk Keszthelyen. Nagyjából ismertem már a Széchenyi-családot. Zsigmonddal a közös sors hozott össze, az, hogy mindkettőnket földönfutóvá tettek. Sokat bridzseltünk, kirándultunk. Sokáig nem tudtunk összeházasodni, mert se lakásunk, semmink nem volt. Akkor Helikon-könyvtárnak hívták a kastélymúzeumot. Mind a ketten ott dolgoztunk. A férjem állományon kívüli segéderő volt, én meg kazánfűtő és takarító. Nagyon sokoldalú lesz az ember ebben a világban...."

A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

"Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő" – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb "trófeára", Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az '56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte "Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában" című mozifilm bemutatóján is.

HERTELENDY MARGIT

gróf Széchenyi Zsigmondné