Hertelendy Anna 

1741 - 1803

Ismert a dunántúli szólás: "Zala bora, Zala rákja, Zala menyecskéje". A közmondásban szereplő "menyecske" egy XVIII. századi híres szépség, Hertelendy Anna, apja: Hertelendy Gáspár volt.

A szülői háttér
HERTELENDY GÁBOR
Gábor (1713 – Kehida, 1757.04.15). Szerző természetű, takarékos ember volt, több részbirtokot vett,
még távolabb esőt is.
Anyja- Saághy Krisztina - halála után Gábor átveszi Kehidát s először a malmokat siet rendbe hozni. 557i
1733-ban eladja söjtöri és tófeji birtokát Rothmeister Jánosnak 200 frt-ért. 558ii
1734-ben ellentmond a boczföldi birtok Skublics Sándorra való átruházásának.559iii
1738-ban zalában szolgabíró,560iv utóbb a megye alispánjává választotta.
1740-ben Németh Ilonával eladják zalakoppányi két egész helyüket.561v
Állandóan Kehidán lakott. A mai falut ő alapította, mely akkor mai helyétől északra feküdt. Ő szedte össze a szétszórt lakókat s telepítette le oda, ahol most a falu elterül. Ezen célból, birtokából úrbéri telkekekt hasogatott ki, írtásokat jelölt ki, hegyvámos szőlőket telepített s osztogatott. Ő építette a templomot is. Alapkövét 1747.06.18-án tették le. 562vi Az első plébánost – Ebergényi Józsefet – 1755- ben iktatták be. 563vii A templomot 1756-ban Bíró Márton veszprémipüspök szentelte fel. 564viii
Hertelendy Gábor 1747-ben közcsői és zalakoppányi birtokait eladja 25 frt-ért Kozáry Péternek.565ix
1748-ban ellentmond, hogy Türjék László Mészel Józsefet fiává fogadja.566x
1749-ben vizsgálatot tartanak gyermekei ügyében.567xi
Úgy látszik jó barátságban volt Bíró Márton püspökkel, kivel levelezést folytatott. Bíró Márton
Zalaegerszegnek már a XVIII század közepén gimnáziumot akart adni. Ezen tervének első mozgatói közé tartozott Hertelendy Gábor is, sőt egy tanár létfenttartására, aki két osztályt tanít, 2500 frt-ot ajánl fel másfél éven belül.568xii
Első felesége 569xiii 1745-ben Petőfalvi UZOVITS JUDIT,570xiv Uzovits János leánya 571xv, kivel még 1751-ben együtt élt.
Második felesége ROSTY FRANCISKA volt, kivel való megismerkedését Eötvös Károly meséli el.
Nővérei 572xvi közül Rosty Évát Rumy Boldizsár vette el– mint láttuk – feleségül. Ezek Rumiék Rumban laktak s két leányuk volt: Magdolna és Michaela. Hertelendy Gábor 1752-ben feltette magában, hogy ő lesz Zalamegye főjegyzője. De ekkor Zalában a főjegyzőt a főispán nevezte ki, aki akkor gróf Althan volt s állandóan Bécsben lakott. Hertelendy Gábor Eelindult tehát Bécsbe, hogy kijárja magának a főjegyzőséget. Rum felé vette útját, hogy ott nővérét és sógorát meglátogassa. Beszélgetés közben rákerült a sor utazása céljára. Ekkor derült ki, hogy Gábornak nincs elég pénze az útra, tehát Rumy Boldizsár adott neki 85 drb aranyat, hogyha majd visszatér, megfizeti. De nem fizette meg. Ellátogatott Szarvaskendre, hol Rosty István alispánjának özvegye Sibrik Teréz lakott két szép lányával, Franciskával és Máriával. 573xvii Hertelendy Gábornak megtetszett Fanny, meg is kérte s az eljegyzést és gyűrűváltást el is határozták nyomban. De  gyűrű nem volt kapható sem Zalában se Vasban. Gábor elindúlt, hogy majd Sopronban vagy Győrben szerez. Útja Rum felé vitt, hol beszállt sógorához, kinek elmesélte az új hírt és utazása célját. Rumy Boldizsár felajánlotta felesége beleegyezésével saját jeggyűrűjét, melyet 30 rhenus frt-ért vett. Árát ráér megküldeni, ha hazaért. Így Hertelendy Gábor adósa lett Rumy Boldizsárnak 85 arannyal és 30 rhenus frt-al.
Meg is esküdött hamarosan Rosty Franciskával, de tartozását nem fizette ki.
A következő évben – 1753 –Rumy Boldizsárné meghalt. A temetésén ott volt Hertelendy Gábor is és elismerte tartozását, de ki nem fizette.
Nyolc nap múlva Rumy Boldizsár is meghalt. A temetésén ismét ott volt, elismerte adósságát, de ismét nem fizettett.
Az elhaltnak bátyja – Rumy Lázár – előtt újból elismerte az adósságát. De Rumy Lázár ez nem indított pert – gondolva -, a végét úgyse éreti meg, majd a lányok hajtsák be a követelést, ha férjhez mennek.
Négy év múlva Gábor is meghalt. Ifjú felesége hazament az ősi házhoz és újra férjhez ment.
Az árvák közül Rumy Magdolnát elvette Hertelendy György. Ő kereste tehát a felesége jogán Gábor adósságát. Megindította a pert 1767-ben. Megperelte az egész Hertelendy atyafiságot. Utóbb kihalt minden osztozó fél, a másod és harmadízbeni örökösökre szállt át a per.
Utóbb meghalt a felperes és fiai, s unokáik folytatták a keresetet. Folytatták Deák Antal és Ferenc ellen is, mint akik Hertelendy Anna unokái. Ezrekbe került a per, de minéltovább folyt, annál messzebb estek a végétől.
Ezt az esetet Deák Ferencz beszélte el 1834-ben barátainak s hozzá tette: "Lássátok! Ez a per
mindennapi adóssági per. 68 esztendeje folyik, mostmár törvényeink szerint nem is lehet vége. Mert most már az unokák ellen senki soha be nem bizonyíthatja, hogy ki milyen arányban osztozott 68 év óta. Nincs-e hát szükség az új törvényre?" Így- ezért - készült az új adóssági törvény 1836-ban. 574xviii
Hertelendy Gábor Kehidán halt meg 1757. 04. 15.-én.
➢ Első felesége 569xix 1745-ben Petőfalvi UZOVITS JUDIT,570xx Uzovits János leánya 571xxi, kivel
még 1751-ben együtt élt. Gyermekük: Anna
➢ Második felesége ROSTY FRANCISKA volt
Hertelendy Gábor birtokai voltak:
• Kehida,
• Felső-Kustán,
• Zalakoppány,
• Orbánosfa,
• Nemesapáti,
• Söjtör,
• Tófej,
• Urbónak,
• Hahót,
• Forintosháza. Kevéssel halála előtt vette a muraközi szőlőket, de a vételárból közbe jött halála
miatt 6000 frt-ot nem tudott kifizetni.
Gábor első feleségétől született gyermeke: Hertelendy Anna

AZ ÁRVA
Hertelendy Anna (sz.1741). Mária Terézia korának legszebb magyar leánya volt. Utóbb Deák Ferencnek – "a haza bölcsének" – nagymamája lett.
Ő volt a 17.sz múlt század híres zalai szépsége, 575xxiidunántúli közmondásban emlegetett "Szala menyecskéje."

"Szala bora, Szala rákja, Szala menyecskéje" Ez a három dolog volt a Dunántúl legnagyobb nevezetessége. Palóczi Horváth Ádám egyik költeményében szintén megemlíti ezt a példabeszédet. Hogy "Szala menyecskéje" ő volt s nem más, azt Eötvös Károly így adja elő: "Ezt bizony csak leginkább a vármegyének szóbeli hagyományai bizonyítják. Ma is /1909./ élnek öregek, akik kis gyerekkoruk óta így hallották, így tudják. Nekem is többen mondták így a rég elmúlt öregek közül. Tolnay Károly és Mórocza Dániel gyerekkorukban személyesen is ismerhették, Tolnay bizonyára ismerte is. Jól ismerte a hagyományt Szily Kálmán nagy tudósunk 576xxiii és írónk, maga is Szalavármegye egyik nemzetsége. Meg is kérdeztem tőle, kitől jutott hozzá a hagyomány, ki mondta neki, hogy Szala menyecskéje Hertelendy Anna volt? Az öreg Hertelendy Ferencz beszélte nekem, aki rokona volt, s aki gyerekkorában ismerte is még."

Zala menyecskéje több nyelven kitűnően beszélt. xxiv
Annának "Se az apa, se az anya nem érte meg leányuk nagyranőttét. Gondnokául kinevezték Hertelendy Zsigmondot, a kis árvának másod vagy harmad íziglen való nagybátyját - s így - közeli s vér szerinti rokonát. Ott lakott Ő is Karmacson, ott voltak birtokai, amely község egyébként közel esik Kehidához, Anna birtokainak fejéhez és központjához. A gyámanyai tisztet pedig Farkas György derék felesége teljesítette. Ez a Farkas György unokája volt Hertelendy Magdolnának, tehát Ő is közeli vérrokon."

Árva leányka, még csak tizenhat esztendős, amikor 1757. augusztus 28-án zsittkóczi és zalatárnoki Deák Gábor - akinek a nagyapja idősebb Deák Péter még jobbágynak született - a feleségül kéri gyámjától és vagyonának gondnokától, Hertelendy Zsigmondtól xxv
A gyámságra nem soká volt szükség, mert Anna alig 16 éves korában férjhez ment Zsittkóczi és Zalatárnoki Deák Gáborhoz1, Deák Péter és Zajgár Erzsébet577xxvi /Zsuzsanna/ fiához, kivel Kehidán esküdtek 1757. 08. 28-án. Deák Gábor Zala megye assessora volt. Házassági tanúk voltak a menyasszony részéről Hertelendy Zsigmond Karmacsról és Patyi Farkas Gábor Edericsről.
Hertelendy Anna nagy hozománnyal lépett be a házaséletbe. Egyetlen gyermeke volt szüleinek, (578 xxvii)
tehát minden apai és anyai örökséget egyedül birtokolt.

Birtokai a következők voltak:
• Kehida az apai kastéllyal, mely mai napig változatlan régi alakjában áll fenn. Ez volt a főbirtok.
• Felső-Kustán az öreg-hegyi, papucshegyi és tötős-hegyi szőlőkkel.
• Szalakoppány az avas-hegyi, varjuka-hegyi és tötösh-egyi szőlőkkel.
• Orbánosfa és Nemesapáti. Itt is nagyobb és értékesebb részbirtok feküdt.
• Söjtör,
• Tófej,
• Urbónak, Ezek ma három falu, de másfélszáz év előtt egyetlen nagy közbirtokosság volt óriási határral és sok jobbágy, zsellér emberrel. Több tekintélyes nemes család bírta az egész, mintegy 20000 m. holdnyi határt. Ezek között a birtokosok között voltak a Deák és Hertelendy családok is. A mostani Söjtört a Börzön, Csurgó, Harangos és Urbónak, az Alsó-, Felső- és Kis- Szénás-völgy puszták, Genye-hegy és Öreg-hegy szőlői, a hozzájuk tartozó erdők, mezők, legelők alkották. Tófejt a Görbő, Kisfalud, Lórántháza és Szompács tanyai gazdaságok s a Gáni-hegy szőlői képezték.
• Hahóton nem nagy, de értékes birtoka volt.
• Volt birtokrésze Forintosháza pusztán (Padár közelében) Ez az Orbánosfai gazdasággal együtt volt kezelés alatt.
1. 1730 körül – Zalatárnok, 1788. 07.
2. adófelügyelő, adóbecslő, kárbecslő
• Volt Benkeháza pusztán is Vasmegyében, mely akkor Nemes-csó közbirtokossághoz tartozott.
• Végre a muraközi szőlők. Ezt halála előtt alig 2-3 évvel vette boldogult édesapja. A birtok összessége az úrbériségekkel együtt lehetett vagy 5000 hold. Ezt vitte a fiatal, szép, árva leányka, mint feleség Deák Gábor házához.
• Jegyajándéka is tetemes volt ezüstben, aranyban és ékkövekben.

Örökölt némi adósságot is.
• A söjtöri, tófeji, hahóti birtokrészeket s a muraközi szőlőket ( mint fiai Deák Ferencz és József kijelentik, öregatyjuk – Hertelendy Gábor – halála előtt kevés évvel szerezte, de közbejött halála miatt 6000 rhen. frt-ot a vételárból ki nem fizethetett.) Ez az összeg tehát, mint örökölt adósság, az új menyecskét terhelte.

Deák Gábor Tárnok földesura volt. Itt tanyázott már apja és öregapja is.
A köznemesi Deák család első tagja Gábor, aki Söjtörön megjelenik és itt berendezkedik a felesége hozományaként jutva hozzá a birtokhoz. xxviii
Volt még a Deákoknak birtokuk Vasmegyében is Petánczon. Tartozott Tárnokhoz részbirtok Vakolán is.
Az így egyesült Deák és Hertelendy-féle birtokok sok darabban ugyan vagy 10000 m. holdat alkottak.
Az egész három önálló birtokcsoportot képezett: Tárnok, Söjtör, Kehida. Mindegyiken volt kényelmes úri lak jól berendezve. Az új házasok az esztendő különböző szakában hol itt, hol amott laktak.
1763-ban a Tárnokon élő házaspár – a korban szokásai szerint – vagyoni osztozkodást tart. Hertelendy Anna, elismerve férjeura jelentős összegű söjtöri, tófeji és hahóti beruházásait, Deák Gábornak adományozza az ebben a három faluban fekvő birtokait (ezek közül a legnagyobb a söjtöri volt). xxix
Források azt állítják az ifjú házas Deák Gábor és Hertelendy Anna felváltva lakott Tárnokon, Söjtörön és Kehidán.

A házasság első évei nyugodtan és boldogan teltek. 1765 – 66-ig a gyermekeik szaporán jöttek egymás után a világra. Nyolc és fél év alatt öt gyermekük született. (Anna ekkor 24-25 éves.)
A fiatalasszony nagyon szép volt és mindig jókedvű, vidám, gazdag és dévajkodó 3. Mindig előkelő társaság vette körül és sokan udvaroltak neki.
Deák Gábor, a férj, 1760-as évek közepére (kb.1765) vesztette el minden bizalmát gyönyörű feleségében, és ha hinni lehet a kortárs kombinációknak, nem is ok nélkül. Rosty Károly huszárkapitány volt az egyik gyanúsított, aki ekkortájt Kőszegen állomásozott a századával.
A hírt a titkos találkákról a dohányos zsidó vitte el Deák Gábornak. A férj már régóta küszködött a féltékenység démonaival, s így a dohányárus beszámolója bizonyságra talál.xxx (Anna ekkor 24 éves.) Anna életvitele miatt, férjével előbb vitáik, szóváltások később viszálykodás lett. Végül 9- 10 évi
együttélés után, elváltak.
1768-ban már különváltan éltek. xxxi
1768 -ban kezdődött a válóper és a veszprémi székes-káptalan 1796-ban fel is bontotta a házasságot.
Az erről szóló okiratok, melyben a válóper részleti voltak lejegyezve, elvesztek. A válópert a férj indította, és a per lefolytatását bámulatos eréllyel és következetességgel sürgette. Igyekezett minél előbb a végére érni. (Anna ekkor 27 éves)
Egy levél így foglalja össze Hertelendy Anna helyzetét és a válóper kezdetét és lefolyását.

"Deák Gábor úr nagyobb részben kivetkőztetvén jószágaiból az Asszonyságot, azután a Szentszék előtt
keserves processussal meghurcolta s mind a tekintetes nemes vármegyének tagjait, mind pedig a
kanonok úrakat ellene fölingerelvén, annyira perzekválta4 a szerencsétlen Asszonyságot, hogy nem
csak a jószágaiban, hanem még az országban is maradása nem volt s nagyobb pártfogás kedvéért
Bécsben kellett nekie lakást venni, jószágait pedig mások igazgatására bízni, akik is ezen szerencsétlen
Asszonyságot csalták, rövidítették és majd csaknem utolsó szükségre hozták. Ezen pör rerzekució,
országon kívül való lakás s másoknak csalása okozta azt, hogy az Asszonyság terhes adósságokba esett
és keveredett. Urának,férjének halálával szünt meg ezen perzekució."

Később gyermekeik is – Ferenc és József elismerik az igazságot, hogy a válópert apjuk kezdte, és hogy
az anyjuk ellen csaknem üldözésszámba menő eréllyel és gyorsasággal folyt az.
Minthogy a válóper iratai elvesztek, a válás okait és körülményeit teljes bizonyossággal nem tudhatjuk.
Csupán csak sejtések lehetnek, meg szóbeszéd, pletykák.
A kor társadalmi viszonyainak ismeretében csodaszámba menne, ha a szóbeszédben a válás okaként
nem Anna szívbéli ügye, kalandja vagy hűtlensége szerepelne.
A Deákok oldaláról minden Anna ellen irányuló bírálatban nyomatékosan emlegették ezt az indokot.
Ennek ellenére neheztelésük legsúlyosabb indokaként mégis azt vetették Anna szemére, hogy örökölt
ősi vagyonából több birtokrészt elidegenített és nagy összegű adósságokba keveredett. xxxii
Anna előbb Kőszegre, onnan 1771-ben Bécsbe költözik Zala menyecskéje több nyelven kitűnően
beszélt. Anna ekkor 30 éves. 

Hertelendy Anna idővel elveszti minden támaszát és gyakorlatilag adósság terheli mindenét. 72 ezer forint adósságot halmozva fel. Tartásért perelte fiait és hogy, vagyona legalább egy részét visszaszerezze. 1795. májusáig tart a családi birkózás, ekkor végre megszületik az egyezség, az osztályos szerződés. Deák Ferenc – a Haza Bölcsének apja – átvállalja anyja adósságát, de övé lesz anyja minden birtoka. Annának Kehidán úri hajlékot kínál fel, ellátja cseléddel, javakkal, és ezt élete végéig garantálja.xxxiii (Anna ekkor 54 éves.)

Tehát, a fiatal Deák-Hertelendy házaspár együttesen 10000 m. holdat birtokoltak. Ebből legalább 5000 m. holdat vitt Hertelendy Anna a házasságba, a söjtöri birtok nagyobbik része is az Ő öröksége volt és a jegyajándéka is "tetemes" vagyont tett ki.

Vélemény
Ezért azt gondolom, hogy méltánytalan úgy beállítani a kettejük házasságát, vagyoni szempontból, mintha Hertelendy Anna csak előnyeit élvezte volna ennek a Deák Gáborral kötött frigynek. Sőt! Aki ezzel a friggyel jól járt az Deák Gábor, aki Annával kötött házassága révén, megduplázta a vagyonát.
Anna vagyona legalább akkora volt – ha nem nagyobb - mint férjéé, így minimum egyenlő birtokos
feleknek kell tekintenünk őket.

Más kérdés, hogy a kor társadalmi szokásai szerint, a korabeli házasságokban feleségek alárendelt
szerepekbe kényszerültek.

Anna alig tizenhat évesen ment férjhez - kényszerítették(?) férjhez - az akkor huszonhét éves Deákhoz. A köztük lévő korkülönbség tizenegy év volt a házasságkötéskor. Anna huszonnégy éves korára öt gyermeket hozott világra. A Hertelendy Annáról keringő korabeli pletykák nem többek áldozathibáztatásnál. Azokra nincs és nem is volt semmilyen perdöntő bizonyíték. A válási okiratok elvesztek, így nem tudhatjuk, hogy a
veszprémi káptalan mi alapján mondta ki a válást.
Az, hogy Hertelendy Anna elköltözött előbb Kőszegre majd Bécsbe, teljesen érthető reakciója megbélyegzésére. Bécsben egyetlen pártfogóját ismerjük, rokonát Hertelendy Gábort a Mária Terézia renddel kitüntetett dandártábornokot, a Palatínusz huszárok alapító parancsnokát. Róla, mint bécsi pártfogójáról, Anna maga számolt be.

Napjainkban, akár a Deák, akár a Hertelendy család kapcsán, a történelmileg hiteles források ismeretében, ill azok hiányában, úgy előadni ezeket a hajdani pletykákat mint tényeket, cseppet sem korrekt. Tán lehet népszerű előadástéma, de nem lehet hiteles.

Források:
i 557. Eötvös K. i.m. I. 114. II. 262. 264.
ii Vasv. Szomb.kpt.It.1733.24.II.
iii U.o.1734.25.I.
iv Zalam.It.Proc.1738.70.140.
v Vasv.Szomb.kpt.It.1740.169.II.
vi Pehm.J.i.m.458.460.
vii Eötvös K.K.i.m.I.114.II.262.264.
viii Pehm. J.i.m.415.
ix Vasv.Szomb. Kpt.It.1747.8.II.
x U.o. 1748.35.II.
xi U.o.1749.98.II.
xii Pehm. J.i.m.350.392.397.
xiii Vasv. Szomb. Kpt.It. 1753.140.
xiv Nyitravm.It.B.f.XII.N.375.1745.
xv U.o.U.fasc.II.N.43.1751. és H.fasc.VIII.N.229.1750.
xvi Vasv. Szomb.kpt.It.1733.24.
xvii Nagy Iván i.m.IX.778.- Kempelen B.i.m.IX.154.
xviiiEötvös K.i.m.I.213-217.
xix Vasv. Szomb. Kpt.It. 1753.140.
xx Nyitravm. It.B.f.XII.N.357.1745.
xxi U.o.U.fasc.II.N.43.1751. és H.fasc.VIII.N.229.1755.
xxii Pallas Nagy Lex. IX.129.
xxiii Szily Kálmán sz. 1838. mgh. 1924.
xxiv Arcurum.com: Deák és családja.
xxv Arcurum.com: Deák és családja.
xxvi Ferencz Z. "Deák élete" i.5.
xxvii Mert nővére már akkor nem volt életben.
xxviii Arcurum.com: Deák és családja.
xxix Arcurum.com: Deák és családja.
xxx Arcurum.com: Deák és családja.
xxxi Arcurum.com: Deák és családja.
xxxii Hertelendy László: Hertelendy családtörténet 1936.
xxxiii Hertelendy László: Hertelendy családtörténet 1936

A Deák család eredete-

DEÁK FERENC ZALAI ŐSEI (1665-1803)

Deák Ferenc nemességet szerző ősei valamikor a 17. sz. első felében, Zala vármegye nyugati szögletében, a muravidéki kis faluban, Zsitkócon (ma Zitkovci, Szlovénia), az alsólendvai uradalom alattvalójaként látták meg a napvilágot. 

A család első ismert tagja, a jobbágysorban élő Deák János a Zsitkóccal szomszédos mezőváros, Dobronak határában saját szőlővel és szántófölddel rendelkezett. 1675-ben tanúvallomások igazolták, miszerint Deák János még 1644 előtt, Bánffy Kristóf gróftól nyert "szabadságot", hogy a dobronaki hegyen lévő szőlője, valamint a mellette található szántóföldek után ne kelljen se hegyvámot, se pedig dézsmát fizetnie. A kiváltságlevél ugyan a későbbi törökellenes harcok során, "az közönséges török és tatár futásban" — amint a tanúk vallották — elveszett, ám e kiváltságokat így is elismerte 1675-ben a lendvai uradalom akkori tiszttartója. Deák János két fia, Mihály és öccse, Péter, nem volt ugyan katona vagy íródeák — amint azt Ferenczi Zoltán máskülönben roppant alapos életrajzi monográfiája feltételezte, ám egyszerű közemberként is jól sáfárkodtak részleges szabadságukkal. Szorgalmuknak és tehetségüknek köszönhetően, valamint különféle vállalkozásaik révén már nemesítésük előtt jelentős vagyonra tettek szert. Időközben új földesuruk lett: Bánffy Kristóf 1644-ben bekövetkezett halálával kihalt a Bánffy család, és birtokaik nagy része nőági örökösödés révén a Nádasdy famíliára szállt, akik 1648-ban új adományként megerősítést nyertek többek között az alsólendvai uradalom birtoklásában is. 

A Deák család felemelkedésében kulcsszerepet kapott új földesuruk, Nádasdy Ferenc országbíró, aki ugyan az alsó-ausztriai Poltendorf várában rendezte be székhelyét, ám 1665 októberétől 1670 szeptemberéig egyszersmind Zala megye főispáni tisztét is betöltötte, és ugyanebben az időben Lendva és Lenti végvárak főkapitánya volt. 

Deák Mihály és Péter, Nádasdy Ferenc Zsitkócon lakó "szolgái" 1665 decemberében háromszáz ezüsttallért kölcsönöztek földesuruknak, aki ennek fejében — zálogjogon — nekik adományozta a Zsitkóchoz tartozó Cseterten épített házat, amelyben laktak, valamint a hozzátartozó 17 hold földet. A Pottendorfban, 1665. december 18-án kelt, úgynevezett inscriptiós — személyes érdemek vagy hü szolgálatok elismeréséül juttatott ideiglenes birtokadomány elnyerését tanúsító — levél értelmében Nádasdy Ferenc felszabadította a Deák testvéreket (valamint jövőbeli feleségeiket és leszármazottaikat) acseterti birtok földesúri terheinek viselése alól, viszont az adomány csak a testvérek haláláig volt érvényes, azután Nádasdy örökösei — a kölcsönzött összeg felének lefizetésével — visszaválthatták a birtokot. 

Az országbíró nem csupán a cseterti nemesi birtok tulajdonjogát ruházta át ideiglenesen Deák Mihályra és Péterre, hanem — talán további tallérok lefizetése árán? — az ő személyes befolyása eszközölhette ki az udvarnál a nemesi kiváltságlevél elnyerését is a Deák testvérek számára. A két eset összefüggését mi sem bizonyítja fényesebben, mint az, hogy hihetetlen gyorsasággal, alig négy nappal a birtokadornányozást követően, 1665. december 22-én állították ki Bécsben Deák Mihály és öccse, Péter armálisát, azaz nemesség- és címeradományozó oklevelét.  (Megjegyzés: pénzért vett nemesség.)

Hogy a Deák testvérek a kölcsönzésen túl milyen további szolgálatokat tettek az országbírónak, vagy áttételesen az udvarnak, az a címeres levélből sem derül ki, mert az csak általánosságban utal a testvérek érdemeire. (Egy 1769-ben felvett tanúvallomás szerint Deák Mihály állítólag ispán volt a lendvai uradalomban, és e szolgálatáért kapott birtokot és nemességet.) 

Az uralkodó, /. Lipót által kiadott, és Szelepcsényi György kalocsai érsek, valamint Orbán István királyi titkár által hitelesített, továbbá királyi fúggöpecséttel is megerősített nemesi kiváltságlevél az alábbi címer használatát engedélyezte a Deák testvérek számára: kerektalpú pajzson, kék mezőben bal felé fordult, levágott, vörös ruhás kar, kezében írótollat tartva, nyitott könyvbe ír. A pajzs bal felső sarkából arany napsugarak lövellnek a könyv felé. A sisakdíszen — rostélyos katonai sisakon — gyöngyökkel kirakott koronából cölöpszerüen kiemelkedő vörös ruhás kar, amely kezében aranyozott vasbuzogányt tart felfelé. A sisakot és pajzsot jobboldalon kék-arany, baloldalt pedig vörös-ezüst takaró, illetve foszlány szegélyezi.

Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariSzemle_53_2003/?query=de%C3%A1k+ferenc+moln%C3%A1r+andr%C3%A1s&pg=244&layout=s

Részlet Deák élete c. könyvből. "Deák Gábor - az államférfiú nagyapja volt az -, ki családját kiválóan emelte s vagyoni viszonylatait jobbá tette azáltal, hogy nőül vette a tekintélyes vagyonú Hertelendy Gáspár lányát, Annát, egy kiváló Zala megyei család legifjabb sarját. Ennek a nőnek révén lett a Deák család ifjabb tagjaié utóbb a söjtöri, szépkehidai birtok - több más hozzájuk tartozó jószágrészekkel, mint - Zalaapáti, Tófej, Hahót, Orbánosfa, Rátót, Puszta-Szent-László s több más. Ez a Deák Gábor az, kitől az első címeres pecsét ránk maradt 1762-ből, de már az eredetitől eltérő alakban Deák Gáborról keveset, Hertelendy Annáról valamivel többet tudunk. Élete későbbi korából is nagyon szép, eszes és tanult nőnek úgynevezett nagyasszonynak rajzolják, aki latinul is jól beszélt, ifjú korából kiemelik szép termetét, nagy szőke haját s örökké mosolygó piros arcát. Híres gazdasszony volt, mikor férje meghalt és ő egyedül élt Kehidán, nagy szeretetet környezete jósága miatt s az előkelőbb megyei leányok egy-egy időre szívesen mentek hozzá, mint akkor mondták, "mórest" tanulni. De ezeken kívül adataink arról is szólnak, hogy szerette a fényűzést, sőt pazarlást. Deák Istvánnak Deák Józsefhez 1792. március 20-án írt leveléből arról értesülünk, hogy éppen emiatt férje halála után már egyszer birtokait sequestrum alá helyezték. Ez azután történt, hogy egy időre Bécsben tartózkodott s fényűzése miatt megterhelte birtokait. Azt mondják, hogy ott könnyelműen élt s nem kis szerepet játszott. Jószágai felszabadulván újra kölcsönt kölcsönre vett fel: 1792. március 5-én Orbánosfát, Zalaapátit tőle jókora adósság fejében elexequálták s még többért akarta elzálogosítani őket, terve volt conecribáltatni söjtöri, tófeji és hahóti jószágait is, úgy hogy Deák István sajnálkozva ír gyermekei sorsáról s ajánlja, hogy tetessék újra sequestrumalá, mely alól helytelenül szabadították fel. Tettek e fiúk valamit anyjuk ellen? Nem tudjuk, de hihetőleg nem. Hertelendy Anna nyugodtan élt Kehidán nagyobbik fia Zala-tárnokon, a kisebbik Söjtörön lakott, akikre megapadt birtokokat s nem csekély adósságot hagyott. Meghalt 1803 október 3-án, 62 éves korában, nagy pompával és részvéttel temették el Kehidán október 10-én, amelyre az ifjabb testvért bátyja hívta, meg és amaz alig temette el anyját, már október 17-én nejét is elveszítette, Ferenc, az államférfi születése alkalmával."

A Söjtör-i "Deák ház" igaz története
A söjtöri kastélyt mint Deák kastélyt tartják számon, de a létrejöttének lehetőségét a Söjtör egyik legtehetősebb birtokos családjának, a Hertelendy családnak köszönheti.
Söjtör egyik birtokosa:
Hertelendy Gábor birtokai voltak:
• Kehida,
• Felső-Kustán,
• Zalakoppány,
• Orbánosfa,
• Nemesapáti,
• Söjtör,
• Tófej,
• Urbónak,
• Hahót,

Gábor első feleségétől született gyermeke: Hertelendy Anna
Gábor meghalt Kehidá, 1757. 04. 15-én.
Annának "Se az apa, se az anya nem érte meg leányuk nagyranőttét."

Anna egyetlen gyermeke volt szüleinek, tehát minden apai és anyai örökséget egyedül birtokolt.

Hertelendy Anna birtokai a következők voltak:
• Kehida az apai kastéllyal, mely mai napig változatlan régi alakjában áll fenn. Ez volt a főbirtok.
• Felső-Kustán az öreg-hegyi, papucshegyi és tötőshegyi szőlőkkel.
• Szalakoppány az avashegyi, varjukahegyi és tötöshegyi szőlőkkel.
• Orbánosfa és Nemesapáti. Itt is nagyobb és értékesebb részbirtok feküdt.
• Söjtör,
• Tófej,
• Urbónak, (Ezek ma három falu, de másfél száz év előtt egyetlen nagy közbirtokosság volt óriási határral és sok jobbágy, zsellér emberrel. Több tekintélyes nemes család bírta az egész, mintegy 20000 m. holdnyi határt. Ezek között a birtokosok között voltak a Deák és Hertelendy családok is.)
• Hahóton nem nagy, de értékes birtoka volt.
• Volt birtokrésze Forintosháza-pusztán (Padár közelében. Ez az Orbánosfai gazdasággal együtt volt kezelés alatt.)
• Volt Benkeháza pusztán is Vasmegyében, mely akkor Nemes-csó közbirtokossághoz tartozott.
• Végre a muraközi szőlők. (Ezt apja - Gábor - halála előtt alig 2-3 évvel vette boldogult édesapja. A birtok összessége az úrbériségekkel együtt lehetett vagy 5000 hold.)
• Jegyajándéka is tetemes volt ezüstben, aranyban és ékkövekben.

Hertelendy Anna több nyelven kitűnően beszélt.
"Annának gondnokául kinevezték Hertelendy Zsigmondot, a kis árvának másod vagy harmad íziglen való nagybátyját - s így - közeli s vér szerinti rokonát. Ott lakott Ő is Karmacson, ott voltak birtokai, amely község egyébként közel esik Kehidához, Anna birtokainak fejéhez és központjához. A gyámanyai tisztet pedig Farkas György derék felesége teljesítette. Ez a Farkas György unokája volt Hertelendy Magdolnának, tehát Ő is közeli vérrokon."

Árva leányka, még csak tizenhat esztendős, amikor 1757. augusztus 28-án zsittkóczi és zalatárnoki Deák Gábor feleségül kéri gyámjától és vagyonának gondnokától, Hertelendy Zsigmondtól. (Egyes vélemények szerint férjhez kényszerítik(?), de erre való adatok, utalásik nem láttak napvilágot.)

A köznemesi Deák család első tagja Gábor, aki Söjtörön megjelenik és itt berendezkedik, a felesége hozományaként jutva hozzá a söjtöri birtokhoz.

1763-ban – a korban szokásos eljárást követve – vagyoni osztozkodásra kerül sor a házasfelek között. Hertelendy Anna elismerve férje jelentős összegű söjtöri, tófeji és hahóti beruházásait, Deák Gábornak adományozza a három faluban fekvő birtokait (ezek közül a legnagyobb a söjtöri). Megjegyzés: Gábor a beruházásokat abból finanszírozza, hogy ő kezeli Anna vagyonát is. Vagyis Anna birtokainak jövedelméből szerzi meg magának felesége söjtöri, tófeji és hahóti birtokait,

"A helyiek által kastélynak nevezett épület a település központjában, annak mintegy 4 km hosszú főutcáján található – méltósággal őrzi a Deák-család emlékezetét.
A söjtöri Deák-kúriát egykor a megye kezdte építtetni katonai szállásháznak. Már álltak falai, amikor Deák Ferenc nagyapja, Deák Gábor 1768-ban megvásárolta és befejezte a félkész épületet: boltozatokat, tetőt, a belső vakolást, meszelést, az asztalos-, lakatos- és üveges munkákat, a cserépkályhákat már Ő készíttette. ..." (https://sojtor.eu/latnivalok/deak-haz/)

Megjegyzés: Tehát Hertelendy Anna birtokait - mint férj - megszerezte a magának, majd Anna pénzén építtetett magának egy kastélyt, ami aztán már csak az övé volt. ...és még ő gyanúsította Annát megcsalással?!