1848 - 49.
A szabadságharc a Hertelendy család történetében
A Hertelendy csald tagjait nem lehetett sohssem gyávasággal, sem hazafiatlansággal vádolni. A csald tagjai tettekkel, a harcmezőkön bizonyították patrióta elkötelezettségüket, és a haza függetlensége melletti kiállásukat.
Hertelendy János, hertelendi és vindornyalaki született 1810. július 21. Vasszentmihály - meghalt 1855. március 30. ugyanott.
Apja Hertelendy Zsigmond, földbirtokos. Magyar római katolikus. A alább szereplő Gábor testvére, ő is nőtlen. Volt őrmester. (1826-1841. az 5. huszárezredben szolgált). Hertelendy János, hertelendi és vindornyalaki. 1848. szeptemberétől a Somogy megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj főhadnagya. Részt vesz s Jellacic elleni harcokban. . November 10. (október 1.)- százados ugyanitt, a dunántúli 4. önkéntes nemzetőrzászlóaljban a feldunai hadtestben, majd az ebből alakuló 46. honvédzászlóaljban a komáromi várőrségnél. 1849. május 21. a Kaposvárott alakuló - később 127.- honvédzászlóalj ideiglenes parancsnoka. Augusztus közepén Noszlopy kormánybiztos csapataival bevonul Komáromba, ahol ismét a 46. zászlóaljhoz osztják be (szeptember 5).
Hertelendy Gábor, hertelendi és vindornyalaki született 1812. március 30 Vasszentmihály - meghalt 1849. . November Temesvár.
Apja Hertelendy Zsigmond, földbirtokos. Magyar római katolikus. A fentebb szereplő Hertelendy János (1810 -1855.) öccse. Gábor nőtlen volt. Gimnáziumot végez.
1830 önkéntes, 1846-tól főhadnagy a 9. Miklós huszárezredben. 1848. október 19. (16) -honvédhuszár alszázados, 1849. februárjától főszázados, a honvédseregben szolgáló ezrede tartalék (kiképző) századának parancsnoka a szabadságharc végéig. Vizsgálati fogságban hal meg Temesváron.
Hertelendy Károly, hertelendi és vindornyalaki. Született 1819. október 28. Vasszentmihály - halálának időpontja ismeretlen.
Apja Hertelendy Zsigmond, földbirtokos. Magyar római katolikus. Hertelendy Gábor és János honvédszázados öccse. Nőtlen. Gimnáziumot végez.
1835-közvitéz, 1847-őrmester, 1848. június 1- hadnagy a 8. Koburg huszárezrednél Galíciában. November 17. száztíz emberével hazatér és csatlakozik a honvédsereghez. December 3. (1) - főhadnagy, december 11. (16) - alszázados, 1849. február (január16) - főszázados, a 8. huszárezred 6. századának parancsnoka. A július 14-i hegyesi csatában bal karját átlövik. A szabadságharc után álnéven bujkál. 1854. jelentkezik a pesti hadbíróságon, tíz év várfogságra ítélik. 1856. kegyelmet kap.
Hertelendy Miklós huszár ezredes. (a Vas vármegyei ágból). Született 1813. május 2. Pesten, meghalt 1877. december 4. Magyargencsen.
Birtokos, nemesi származású, apja császári és királyi ezredes, magyar.
Miklós a bécsújhelyi katonai akadémián végez. 1831-től hadfi, 1846-tól főszázados a 6. huszárezredben. A Debrecenben állomásozó Würtenberg huszárezredhez került, 1846- ban főszázados.
1848 szeptemberétől részt vesz a Jellacic elleni harcokban és a pákozdi ütközetben.
1848 október 27. (16)-től őrnagy, osztályparancsnok a honvédsereghez csatlakozó ezredénél. November 26. (december 1.) től alezredes ugyanitt.
A szabadságharc több nagy csatájának hőse, Szolnoknál és Isaszegnél nagy szerepe volt a győzelemben.
1849. január 22. Perczelnek Ottinger elleni csatájában, Szolnoknál az ellenség által erősen tartott hidat elfoglalta, huszárezredével az ellenség lovasságát tönkreverte, miért Őt Perczel nyilvánosan megdicsérte és vitézségéért elismerését fejezte ki. Ő volt a szolnoki csata egyik legkiválóbb hőse. Számos más ütközetben is az ellenséges lovasságot megszalasztotta.
Hertelendy Kálmán 1820. március 28. - 1875. . november 18.Honvédszázados, országgyűlési képviselő, később Zala főispánja.
Született Lesencetomajon és ugyan ott is halt meg. Apja - Hertelendy Károly -, Deák Ferenc követtársa volt a pozsonyi országgyűlésen.
Kálmán, Zala megyei, középbirtokos, magyar, római katolikus. 1844-ben megnősült, felesége Hertelendy Paula.
Jogot végzett, majd 1844 -1847 között az egerszegi járás egyik alszolgabírája volt.
1848 őszén a Zala megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj, majd az abból alakuló 47. honvédzászlóalj tisztje lett, a szabadságharcot novembertől századosként küzdötte végig. Különösen kitüntette magát Buda visszafoglalásakor. Az Ő lövése sebzi halálra Hentzi osztrák parancsnokot.
"...Végre május 20-ának éjjelén megkezdte Görgey a döntő támadást, mégpedig több ponton: így a Teleki-háznál, a fehérvári és bécsi kapunál és a Nádor-kertben. Hajnal volt, amikor Inkey, a 47. zászlóalj őrnagya, elsőnek hágott föl a bástyafalra. Nemsokára egészen a magyarok kezében volt a Vár, és minden oldalról vörös zsinóros, barna atillás honvédek nyomultak elő. A 47. zászlóalj kapitánya, Hertelendy Kálmán lőtte meg Hentzit, és a zászlóalj egyik honvéde, Püspöky Gracián tűzte ki az első nemzeti zászlót, amiért jutalmul 1000 pengő forintot kapott. Azt az örömmámort nem tudta, és nem fogja tudni leírni toll soha!..."
(Vay Sándor gróf: 'Régi nemes urak', 1909)
A világosi fegyverletétel után közlegénynek sorozták be, innen 1850. októberében váltságdíj lefizetése ellenében szabadult.
Hertelendy Imre hertelendi és vindornyalaki, 1848-as honvéd hadnagy.
Született; Miháld 1826. november 06. - meghalt; Budapest, 1901. március 23.
1848-ban honvéd hadnagy(?). Tiszaföldvárnál megsebesült. A katonaságtól való elbocsátó levele /Certificat/ szerint "hat ais Honvéd bei den ungarischen Insurgenten gedient" és 1849. december 18-án bocsátották el, mint hadi szolgálatra alkalmatlant "ohne von Professior". Vagyis katonai rangja nem volt, tehát nem lehetett hadnagy – a Cetificat szerint.
